Az ördög ügyvédje: A menedzsment programok

Az ördög ügyvédje sorozatunk második eleme következik: a menedzsment programok. (Ha erről a két szóról még mindig csak Al Pacino jut eszedbe, akkor olvass utána, mit jelentett eredetileg.)

onza1.png

Nincs ma már valamirevaló cég rendes menedzsment program nélkül. Itt gyakornoki programnak hívják, amott talent menedzsment programnak, még amott graduate menedzsment programnak, lényeg, hogy a leginkább pályakezdő, vagy max 1-2 éves munkatapasztalattal rendelkező jelölteket, egy ideális esetben szervezett módon zajló, akár több éves képzésnek alávetik, hogy majd aztán csodálatos topmenedzserekkel gazdagítsák a cégüket. 

Az előnyök sokak szerint megkérdőjelezhetetlenek, de az ördög ügyvédje azon dolgozik, hogy véghez vigye a lehetetlent, és mégis megtegye. Bújjunk először a munkavállaló, aztán a munkáltató bőrébe és nézzük meg mind a két oldalról, hova tudnánk elhelyezni egy-két kellemetlenül visszhangzó kérdőjelet, mielőtt nekifutunk a januári kiválasztásoknak és elindítjuk a 2017-es első gyakornoki programokat.

 

A munkavállaló

Emberünk, legyen Zoltán, 24 éves, frissen végzett mérnök, csatlakozik egy nagy termelő cég gyakornoki programjába. Gyakornok pozícióját junior-whatever-manager címkével látták el (a továbbiakban JWM), így Zoltán mellkasára két évig JWM post-it tapad. 

Zoltán zseniális mérnök, nagyon jó kvalitásokkal és remek aggyal, így miután beszabadul élete első munkahelyére, alig várja, hogy dolgozhasson. Pár hónap alatt megtanulja használni a szoftvereket, közben résztvesz egy-két tréningen is, ahol megtanulja, hogyan váljon vezetővé. A tréningen kapott anyagokat szép JWM-es mappában gyűjti.

o-take-your-kids-to-work-day-facebook.jpg

Teamleadere négy hónap után távozik, helyette új csoportvezetőt neveznek ki, Lajost. Felmerül Zoltán neve is a menedzsmentben, hiszen látják kíváló munkáját, de a JWM program timeline-ja szerint még korai lenne a kinevezése. Hiszen nem mérnökként, hanem menedzsment trainee-ként dolgozik.

Az új csoportvezető beilleszkedik, remekül ellátja feladatait és esze ágában sincs távozni. Zoltán programjából eltelt egy év, a JWM mappák már egy egész polcot betöltenek, de Zoltánnak még mindig nincsen embere, amin frissen kiolvasott vezetői készségeit tudná gyakorolni. Zoltán nagyszájú, Y generációs munkavállaló, aki nem fél képviselni a saját érdekeit, így bekopogtat a főnökéhez, aki a HR-el közösen elmeséli neki, hogy nincs mitől tartania, ő lesz a következő teamleader, hiszen látják, hogy jó, és a menedzsment program részeként amúgy sincs miért aggódnia, jó kezekben van a sorsa. Zoltán Lajos utódja lesz tehát, ez már fix.

Zoltán menedzsment programjának két éve lassan véget ér. Zoltán ugyanabban a pozícióban dolgozik azóta is, hiszen az osztályát szereti, nem is akar sehova menni. Ahogy Lajos sem. Zoltán vár még két hónapot, közben megismerkedik az új JWM programosokkal, akik csodálkozva konstatálják, hogy Zoltán megdöbbentően magas, 26 éves életkora ellenére sem érte még el a csoportvezető szintet.

A megjegyzést Zoltán zokon veszi, de konstatálja annak igazságtartalmát és elkezdi frissíteni a cv-jét.

Egy hónapon belül állást talál, mint mérnök, egy másik cégnél. És gyűlöli a JWM programokat. Hiszen rájött, ha anno kezdő mérnöknek jelentkezik ide és nem JWM-nek, már másfél éve ő lehetett volna Lajos. De az átkozott JWM címke, ha egyszer rákerül valakire, idő és kitartás kell hozzá doszt, hogy levakarja magáról. Zoltán pedig remek mérnök, de az időt és a kitartást hajlamos nélkülözni.

 

Nézzünk egy másik esetet, egy olyan cégnél, ahol a graduate management program nem abból áll, hogy egynapos tréningeken mappákat gyűjtenek a frissen szabadult vezetés-szervezés szakirányos közgazdászhallgatók, hanem abból, hogy a munkavállaló eltölt egy-két hónapot egy-egy társosztályon, ahol kitanulja a munkát, aztán majd utána lesz belőle topmenedzser. Rögvest nyilván, az időhatározó lemaradt. Eltöltesz egy-két hónapot egy-egy részlegen, ez olcsóbb a munkáltatódnak is, hiszen még mappákat sem kell vásárolni a gyakornokoknak, trénercéget sem kell fizetni, csak minden osztályon kell találni egy szerencsétlent, akinek a nyakába varrják a gyakornokot.

Aki pont lelép az osztályról, mire betanítja, dehát ez az élet.

Ilyenen nekem is volt szerencsém anno dacumal résztvenni, a céget azóta felvásárolták és megszűnt, bár feltehetőleg nem a lelkes JWM-ek miatt. Közepes méretű cég, szállítmányozás lesz a példa.

Legyen a szereplőnk most Dorka, 23 éves, végzős közgazdász, 4 év nem releváns munkatapasztalattal. Dorka okos lány, gyorsan is dolgozik, hamar beilleszkedik az osztályokra. Az első osztályon borzalmas munkaerőtöbblet van, Dorka hamar rájön, hogy itt bizony azért tartanak csak nyitva excel táblákat az emberek, mert el lehet sétálni a monitorok mögött. 4 hetet tölt itt Dorka, nagyon jól érzi magát, megtanul mindent, hiszen mindenkinek rengeteg ideje van vele foglalkozni, legalább kétszer annyian vannak, ahány embernek munkája is lenne. Emberünk sokat tanul, majd továbbáll a következő osztályra.

A következő osztályon bizony igen mostoha körülmények várják.

Elképesztő mennyiségű munka van, ebédelni még a laptopok mellett sincs idő, mindenki dolgozik, mint a villám. Dorkának nem örülnek, hiszen senkinek nincs ideje itt JWM-ekkel foglalkozni. Dorka feltalálja magát, rájön mit csinálnak a többiek és nekiáll dolgozni. Nagyon gyorsan dolgozik, újító ötleteit is mind elfogadják, de bizony a JWM-program alapján egy hónap után tovább kellene állnia. Ez nagyon nem tetszik Dorka főnökének, nem akarja elengedni, ezért kérvényezi a HR-nél és a vezetőségnél, hogy vegyék ki Dorkát a programból és léptessék elő export ügyintézőnek.

Dorka fizetésemelést és vállveregetést kap, majd másfél hónap múlva felmond és elmegy egy másik céghez, nem JWM programba.

Hiszen ha itt szeretett volna ügyintéző lenni, annak is jelentkezik. De ő a programot szerette volna, hiszen naív pályakezdő létére azt gondolta, attól lesz majd belőle topmenedzser.

Ugye nem kell kihangsúlyozzam, hogy a két fenti példa nyilvánvalóan fiktív, igazságtartalma, az élettel való egyezése csak és kizárólag a véletlen műve.

A két példa remekül megmutatja, mit veszít a munkavállaló, ha olyan cég menedzsment programjába csatlakozik, ami nem lett rendesen felépítve. Hogy honnan tudja persze frissen graduált, bájosan naív, kora huszonévesünk, hogy melyik lesz az a cég, ahol komolyan veszik a menedzsment programokat, és melyik az, ahol csak a honlapra van kiírva - azt persze nem tudni.

Az ördög ügyvédje legalábbis nem tudja. Mondjuk, nem is érdekli.  

 

A munkáltató

Most vedd le az Y generációs sapkádat egy pár percre és képzeld magad egy 3000 fős multi élére. A HR három hónapja rágja a füledet, hogy nincs ma már valamirevaló multi JWM program nélkül.

Sem időd, sem kedved, sem pénzed a kérdéssel foglalkozni, úgyhogy mit csinálsz? Hát húzod az időt, persze.

Kérsz egy rendesen kidolgozott tervet. Megcsinálják, prezentálják. Megnézed, belekötsz.

Átdolgozzák, prezentálják. Megnézed, belekötsz, átgondolják, prezentálják.

Húsz éve te is voltál gyakornok valahol, azóta se érted, miért kellene scannelő gyerekeket alkalmaznod menedzsment program címén, de a tervbe nem tudsz tovább belekötni, mert egész jónak tűnik.

keep_calm_and_trust_your_cfo_mug-r808a07c94b1249d7b357451b5d16f2aa_kfpx2_630.jpg

Végre beesik a mentőötlet és felhívod a pénzügyi igazgatót. 10 éve dolgoztok együtt, ha van ember a világon, aki ebbe a tervbe bele tud kötni, az ő lesz. Sikerrel jársz, a CFO megnézi a prezentációt a program felépítéséről és hatásairól -  és nem tetszenek neki a megtérülési számok. A becsült fluktuáció adatok nem pontosak, a HR egyenletes fluktuációval számolt, ami a jelen körülmények között nem reális. A CFO mérges, hogy elrabolták másfél óráját és elveszi a tervet a HR-től, na majd ők rendberakják a pénzügyi részét.

Hátradőlsz, megnyugszol, a terv másfél évet eltölt a CFO íróasztalának jobb oldalán, majd előkerül, és nicsak, készen van.

Szerinte is megéri nektek JWM programot csinálni. Ha saját magatok oldjátok meg, külső szolgáltató már nem fér bele a büdzsébe. Ez jó, ez már tetszik, persze, csinálja csak meg a HR munkaidőben, őket fizetted eddig is, nem kell hozzá semmi, csak 10 csomag flipchart papír.

A HR mérges, sok minden hiányzott neki, de most fél évente 10 új JWM programos nagyon nem. Arról volt szó, hogy elég egy koordinátor, de most tarthatnak meg minden tréninget is ők. De kicsoda, így is kevesebben vannak a kelleténél. Meetingelnek további három hónapot, majd megvan a terv. A gyakornoki programnak leveszik a létszám keretét, így kevesebb embert kell tréningelni. A programosokat rögtön az interjúk folyamán osztályokhoz rendelik, így a HR-nek kevesebb dolga van. Az osztályok vegyesen reagálnak, van ahol örülnek nekik és foglalkoznak velük, van ahol levegőt sem vettek még idén, a pokol aljára kívánják az összeset.

A JWM program rendben lezajlik, fluktuáció persze van. Egyes osztályokról a JWM-ek felmondtak, hát istenem. Fluktuációt becsült a CFO is anno, ez normális. Mindenki boldog, kész a JWM programunk, kiírjuk a honlapra, jó minden.

Csak két évvel később jut eszedbe, hogy tényleges megtérülést bizony nem számoltattál senkivel. Utólag a kutya nem nézett rá többet, hogy mi történt a becsült adatokhoz képest. De most már mindegy, kaptatok azóta három munkáltatói díjat, a honlapon is villog a JWM-banner, a CFO sem foglalkozik már vele, mit érdekeljen akkor téged.

Hadd csinálják.

 

INSTA, FACEBOOK? Ne mondd, hogy egyiken se vagy, akkor gyere a honlapra vagy kövesd a blogot, jobb felül, hadd ne kelljen már hírlevelet gyártanunk. 

 

ui: Az ördög ügyvédje kabátból kibújva hadd tegyem hozzá, szerintem van értelme a menedzsment programoknak. Bizonyos cégeknél, bizonyos körülmények között, bizonyos munkavállalóknak. De nem mindenhol, nem mindenhogy és nem mindenkinek. Úgyhogy mielőtt ilyesminek akarsz nekifutni, tájékozódjál rendesen, nehogy a fenti képzelt (:) ) hibákba essél. 

 

képek innen: https://www.zazzle.co.uk, http://i.imgur.com/, http://i.huffpost.com/