Az ismeretlen Umbria

Aki lelkes követője a sok meló-meló-meló témákat megszakító útleírásainknak (és a visszajelzések alapján egyre többen vagytok ilyenek, köszönjük!!:) ), azoknak nem újdonság, hogy rajongok Olaszországért. Soha nem éltem külföldön egy napot sem, mégis egy teljes évre közelít már az az idő, amit Itália különböző tájain töltöttem egyedül, a férjemmel, vagy most már a lányaimmal közösen. 

umbria2.jpg

Egyik kedvencünk a tavalyi, három hetes, családi Umbria-Monte Sibillini-Marche körutunk volt, amelynek első része a turisták által méltánytalanul hanyagolt Umbria.

perugia-acquedotto.jpg

Umbriát általában az sorolja hátrébb az olasz úticélok listáján, hogy az egyetlen olyan tartomány, amelynek nincsen tengerpartja, hiszen az ország szívében fekszik.

Ez igaz, és pont ez teszi lélegzetelállítóvá. Minden zöld, a tőle északabbra húzódó, gyönyörű, de botrányosan tömött Toscana-hoz hasonlatos dombvidékek, a páratlan szépségű Monte Sibillini (aminek egy külön posztot fogok szentelni, mert igazán megérdemli), és az igazi, hamisítatlan olasz vidéki hangulat azonnal elkapja az utazót.

Mi Rómába repültünk a wizzair-rel és onnan indultunk bérelt autóval, rövid másfél óra autózás után már meg is érkezünk a forró nyár közepén is csodálatosan zöld Umbriába. Tömegközlekedés ellenjavallt a környéken, de persze nagyobb gyerekekkel vagy azok nélkül itthonról kocsival sem egy vészes távolság.

fbe45_13-das-mais-belas-aldeias-medievais-da-italia-11.jpg

Nyáron nagyon meleg van a környékén (szerintem pont jó, a férjem szerint víz nélkül elviselhetetlen, a kislányoknál meg van az a granita mennyiség, amikor nincs melegük:) ), 35-40 fok, úgyhogy mi a fürdés esélye miatt agriturismo-ban laktunk. Tavaly nyáron éjszakánként 60 EUR-ért kaptuk meg az apartmant (alkudjál, alkudjál, ez Olaszország, nem bólintunk semmire és megpróbálunk olaszul írni legalább pár szót, az mindig segít:) ), Perugia tartomány közepén egy hatalmas, csodálatos telek, fantasztikus úszómedencével, egy öreg kőházzal, benne négy darab, makulátlan tisztaságú apartman, mindegyik saját terasszal, úgyhogy ott tartózkodásunk alatt legalább egyszer volt valaki rajtunk kívül is a medencében.

1818597_orig.jpg

A környékre egy hetet érdemes rászánni. Egyrészt mert túl meleg van ahhoz, hogy egy nap több városkát is megnézz, másrész, mert ahhoz, hogy átérezd a környék ritmusát, nem érdemes rohanni. Bár nincsenek délen, a sziesztát azért még komolyan veszik, délután 1h-től 4h-ig semmit nem fogsz nyitva találni, az "időeltolódás" pedig minimum 2 óra, magyarán az órájuk ugyanannyit mutat, de este 9h előtt nem találsz nyitott éttermet, és ha nem akarod, hogy kinézzenek, érdemes inkább 10h körül kezdeni az estédet.

Nálunk őrült szerencsére a gyerekek általában fél nap alatt alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, de az az igazság, hogy ezt az időjárást máshogy nem is érdemes kezelni. Kinek van kedve este 7h-kor, tűző napsütésben és 41 fokban vacsorázni.

És akkor jöjjenek a kedvencek:

Bevagna

Bevagna-ra nincsenek szavak. Valószínűleg hozzátett az élményhez, hogy ott jártunkkor gyakorlatilag egyedül sétáltunk a forró falak között. Az 5000 lakosú falucska, elnézést - város, olyan egyedi hangulatot áraszt, mint egyetle másik település sem a környéken. Nyitva maximum egy fagyizót fogunk találni, más intézmény nem nagyon üzemel, de ez bőven elég arra, hogy pár órát eltöltsünk a hatalmas leanderek és az ezeréves utcák között. 

Gubbio

Bevallom olyan műveletlen vagyok, hogy mikor édesanyám először említette, ha Umbriában járunk, ki ne hagyjuk Gubbiot, csak döbbenten néztem, hisz sosem hallottam a városkáról. Mint kiderült persze, Gubbio azért volt csak ismerős szüleim számára, mert ott forgatták a Don Matteo-t. No, hát ennél azért többet tud a város. XIII. XIV. századi templomok, dóm, nemesi palota és egy szuper kis felvonó, ami tériszonyosok feleségének egészen szórakoztató élmény :) Egy akkora kis - nyitott - kalicka, amibe 100kg felett már be sem férsz és már mehetsz is a hegytetőre, persze pazar kilátással és kápolnával. 

Perugia

Az olaszoknál már egész megszokottnak mondható palazzo, dóm, katedrális, harangtorony, és pár XIII. századi templom mellett itt még találunk majd 40.000 egyetemistát is, plussz egy umbriai jazzfesztiválba is sikerült belebotlani, úgyhogy így szumma Perugia-ról (is) csak szuperlativuszokban tudok nyilatkozni. Eszméletlen hangulata van a városnak, egy teljes napot érdemes rászánni.

Assisi

Assisi Szent Ferenc szülővárosa majd 20 éve a Világörökség része. Az 1200-as években épült, lenyűgöző bazilika és kolostor rengeteg zarándokot vonz a világ minden tájáról. Toscana közelsége ezt az egy várost teszi egy picit turistásabbá, mind a többit, de ennek ellenére gyönyörű, és a képek a tanuim rá, hogy tömegre azért itt sem kell számítani.

A fenti kedvenceken túl persze rengeteg látnivaló van a környéken, Spello, Foligno, Montefalco, és a többi kisváros mind-mind gyönyörű, a tenger messzesége pedig biztosítja számunkra azt a nyugalmat, amelyet Olaszország kevés részén találunk meg.

Egy hét umbriai csavargás után összecuccoltunk és áttettük székhelyünket Vissoba, a páratlan Monte Sibillini egyik túraközpontjába. Folytatása következik.

 

SZERETNÉNK 3000-EN LENNI FACEBOOKON AUGUSZTUS VÉGÉRE, SEGíTESZ?