Te tudod miért keresel embert?

Múlt héten három olyan beszélgetésem volt, amiből egy is elég lehet ahhoz, hogy egy folyamatfejlesztő napokig törölgesse a könnyeit. Nem meghatódottságában. Egyik sem coaching beszélgetés volt, és mindhárom multiról szólt. Egy angol, egy amerikai és egy német multi.

Mind a három munkavállaló 5+ év ott töltött idő után fogalmazta meg a tapasztalatait a cégéről. Egyik sem job-hopper. És mind a három ugyanarról panaszkodott, amiről mi már írtunk, de akkor se hitte el senki.

Hogy botrányos munkaerőTÖBBLET alakult ki a cégeknél.

Ex multis vezetőként teljesen indokoltnak érzem a kérdést, azt viszont döbbenten látom, hogy nemcsak nem veszik észre, hanem nem is próbálnak tenni ellene.

workers.jpg

Ha csak józan paraszti ésszel végiggondoljuk, mi történt egy "átlag" multinál az elmúlt 10 évben. Foglalkozzunk csak a fiatalokkal, mégiscsak egyetlen blogbejegyzés és az Olvasó 148 másodperces figyelme áll rendelkezésre, hogy átvigyük az üzenetünket. És nem, nem minden multi ilyen, blabla. De sok ilyen van sajnos, egyre több.

Kezdjük az elején, 2008-at írunk. Januárt. A fiatalok munkanélküliségi rátája 18-19% (google - KSH, megtalálsz mindent, ha nem emlékszel).  "ugyanakkor egyre több fiatal választja a tanulást – sokszor úgy, hogy annak eredménye tudhatóan nem piacképes –, késleltetve így a munkaerőpiacra lépést."  KSH, Munkaerőpiaci helyzetkép, 2008. 

Ezt hitték az okosok pont tíz évvel ezelőtt. Én matuzsálemi, 1982-es születésű Y generációsként ekkor már 5 éve dolgoztam az egyetem mellett, aztán főállásban (és hallgattam a közgázon, hogy SOHA nem fogunk munkát találni). Egy multinál nyilván, hol keresett állást 2005-2010 környékén egy budapesti, több nyelvet beszélő közgazdász? 

A multik pedig expanzióban voltak, elképesztő mennyiségű munka érkezett. Kevés embert vettek fel, azoknak sokat fizettek, és kizsákmányolták őket, ugye. 2014-re már a a teljes GDP 60%-át adták és minden negyedik-ötödik ember náluk dolgozott Magyarországon. De hogy? Mi történt ezalatt a multiban?

Rengeteg munka, kevés ember, mit csinál a középvezető réteg? Folyamatosan kilincsel új munkaerőért, kell még ember, még, még, még. A cégek szaladnak, pénz van, megindul a bővítés. Sok cég azzal küzd, hogy fizikailag nem képes leültetni az emberét - nincs elég asztal.

De a munka mennyisége nem nő olyan ütemben, ahogy a létszám. A munkanélküliség közben csökkenésnek indul, évente esik majd egy százalékot, majd mostanra gyakorlatilag megszűnik. 

És mi történik ez alatt a tíz év alatt benn? Benn a multiban? Hát az, hogy a munkanélküliség csökkenése bedurrantja a fluktuációt. A fluktuáció következtében pedig minden tele van kezdővel. Mindegy, hogy pályakezdő, vagy csak kezdő a cégnél. A betanítási idők egyre rövidebbek lesznek. 

Ezért az egyes pozíciók nem fejlődnek, hanem visszafejlődnek. Rengeteg pozícióban, még annál is többen ülnek és vak vezet világtalant alapon próbálják egymást segíteni. De a középvezetői réteg is rookie, úgyhogy nincs egyetlen ember sem, aki átlátná a folyamatokat.

Kapkodás, brutális mennyiségű csontváz a szekrényekben. És rengeteg, rengeteg ember. Többszöröse annak, mint 10 évvel ezelőtt. 

És mit csinál a középvezetői réteg? (Persze, állást keres egyébként.) Interjúztat, éjt nappallá téve. Mert alig van ember, és mert hiányzik egy emberem. És mert a középvezető abban involvált, hogy jól menjenek a dolgok, ezért amíg világ a világ, azért fog könyörögni, hogy legyen még embere. Ha többen vannak, hátha okosabbak lesznek. 

Elment egy emberem.

9d26wymgo9.jpg

Mihez képest? 

A múlt havihoz képest igen. Előtte meg nem tudja senki. Mert a historikus adatok nincsenek rögzítve. A komplexitást 2008-ban sem mérte senki, mert olyan bővülésben voltak a cégek, hogy a kutya nem foglalkozott vele. Hogy mennyit nőtt a komplexitás, azt sem tudjuk. Csak azt, hogy tegnap tizennégyen voltunk, ezért ma is annyian kell legyünk. 

És mit csinál az, aki ebben benne ül? Azontúl, hogy panaszkodik és visszasírja a hőskorszakot, amikor harmadannyi ember csinálta ugyanezt. 

Hát állást keres. Mert itt már nem jó. Mert nem használja az agyát, mert unatkozik. Unatkozik úgy, hogy egyébként kapkod, mert egész nap tüzet olt. Mert kevesebbet keres, mint az új, akit ennyiért is alig bírtak összevadászni a piacról. És ha elmegy ő is, még eggyel kevesebb ember marad, aki még talán emlékszik rá, hogy mit miért csináltunk. Maradnak helyette a biorobotok. Azért nyomjuk meg ezt, mert így szoktuk! Azért mentsd ezt el ide, mert nézd, oda van írva, hogy így szoktuk.

És közben veszünk fel még embert és még és még. Egyre nehezebben, egyre drágábban. Azokat, akiket tíz éve - nem egy évszázada, összesen tíz éve! - szidtuk, hogy olyan dolgokat tanulnak, ami nem piacképes. 

Hahaha.

Nem kellene, hogy piacképes legyen, ez igaz. De az.

Értem én, hogy a középvezetés nem fog megváltozni, hiszen SOHA nem lesz érdekelt abban, hogy kevesebb legyen az embere (még akkor sem, ha bónuszába tesszük, hogy hányat kell kirúgnia - true story.). De van ezeknél a vállalatoknál felsővezetés is. Akinek kutya kötelessége lenne bekukkantani a középvezetés széles háta mögé és megnézni, hogy a mi a rossz nyavalyát csinálnak benn az emberek ennyien.

De nem teszik, bíznak ugye a középvezetésben, hiszen megtanulták, hogy felhatalmazó vezetőként mit csinálhatnak és mit nem. 

Egyébként a felsővezetés sem lesz érdekelt, hiszen így 600 emberért felel, amúgy meg csak 150-ért tenné. Na de ha ők sem, akkor ki? Mi a megoldás? 

Nagyban talán nincs. De osztályszinten ez még nem ment fel senkit. Speciel téged sem.

Te tudod miért keresel embert? Nem azt, hogy mire. Azt, hogy MIÉRT.

 

A FACEBOOKOT ZUCKERBERG MÁR MAJDNEM KINYíRTA, DE AZ INSTA MÉG ÉL, HA GONDOLOD. AZ EMBEREID IS OTT VANNAK!:)