Nem azzal tartod meg, amivel megszerzed

Nyilván nem, mondod te, de azért tovább olvasol, hátha jön még ennél nagyobb újdonság is.

Nem jön.

Nem jön, mert bármennyit hallunk róla, még mindig elképesztő kavar van rengeteg cégnél. Van ahol a fluktuáció az egyetlen mérőszám például, amivel a HR-t mérik. (Mintha legalábbis a HR zavarná el az embereket.)

Két hosszú éve egész biztosan hallasz, olvasol, írsz, tapasztalsz, szenvedsz a munkaerőhiánytól. A könyöködön jön ki, hogy a kedves munkavállaló mit, mikor és hogyan szeretne, hallottad ezer és egy formában. Legyen az fiatal vagy öreg. Ha rákeresel, ezer és kettő kutatást fogsz találni arról, mit szeretne a magyar munkavállaló.

Csakhogy.

grandin-2.jpg

Azon túl, hogy ezeket a kutatásokat fenntartással kezeled még egy dolgot megtehetsz. Végiggondolhatod magad, hogy te milyen válaszokat adnál ezekre a kérdésekre. És mi alapján válaszolnál.

Az egyik legújabb ilyen kutatás egyébként a Boston Consulting kutatása, ami 197 országból ígért választ a munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekre. Ha beljebb ássunk benne, láthatjuk, hogy a válaszadók száma igencsak eltér országonként (what a surprise).

Annyira eltér, hogy hazánkból például 10.000 vagy több munkavállaló válaszolt, a 130 milliós Mexikóból viszont 100-999 fő.

Hmm.

Arról nyilván nem találtunk érdemleges választ, hogy a volumenhatást kivették-e a végeredményből, vagy sem. És hogy például a kevesebb mint 100 válaszadó, ami számszerűleg meg nem határozott darab országból származik, szignifikáns-e az adott országban, és ha nem, akkor vajon kivették-e a kutatásból? Ha pedig ne adja ég, nem szignifikáns, és kivették, akkor miért hisszük, hogy 197 ország adatait látjuk?

010-decoding-global-talent-2018-ex1_tcm-195063.png

De távol álljon tőlem, hogy az örök feledés jótékony homályába süllyedt statisztika szigorlatom könyveit előtúrjam, csak arra szeretnék rámutatni, hogy nem kell semmilyen felmérés eredményét kérdés nélkül elhinni.

Többek közt azért sem, mert arra a kérdésre, hogy milyen preferenciáid vannak a munkahelyeden, lehet hogy azt válaszolod, hogy milyenek vannak. Így, jelenidőben. 

És az is lehet, hogy azt, hogy mi alapján választanál újat, ha végre képes lennél elszabadulni a mostanitól. Tehát milyenek lesznek. Vagy azt, hogy amikor utoljára rosszul érezted magad, de 1.5 milliót kerestél havonta, akkor milyenek voltak. Milyenek voltak azok, amiket egytől egyig beáldoztál a fizetésedért. 

Persze annak, hogy milyenek voltak, milyenek vannak és milyenek lesznek, néha semmi köze sincs egymáshoz. Mert másért mész oda, más okból maradsz és másért mész el. 

Egy füst alatt az összeset kipipálni nem tudod. Ha a fluktuációd már meggyőző, ugyanúgy ne dőlj hátra, mert nem biztos, hogy munkáltatói márka szinten is készen vagy. Mert attól, hogy kevés új embert keresel, még keresel, és nem fogsz találni, ha nem tudod magadról kifele is elhitetni, hogy nálad okkal nincs fluktuáció. Mint ahogy hiába csillogsz-villogsz fényesen a munkaerőpiacon, ha képtelen vagy ott tartani az embereket. 

És hiába várod bármilyen tanácsadótól vagy felméréstől a Szent Grált, ha nem foglalkozol az embereiddel - nem csoportszinten, hanem az egyén szintjén, nem fogsz sikerrel járni. Nem karám, lasszó.

maxresdefault_4.jpg

Pont azért, mert a preferenciáit nem fogod tudni átlagolni, tetszik, vagy nem tetszik. Mert ő sem tudja pontosan megmondani, hogy milyen preferenciákkal rendelkezik. Mint ahogy azt sem, mennyi a számszerűsített különbség az egyes preferenciák között.

Ettől te viszont még lehetsz tudatos ebben. Legalább annyira, hogy te nem kevered össze, hogy

a) mit teszel azért, hogy valaki a cégedhez JÖJJÖN

b) mit teszel azért, hogy valaki a cégednél MARADJON

c) mit teszel azért, hogy valaki a cégedtől NE MENJEN EL.

Hiszen még az utolsó kettő sem fedi egymást teljesen, hiába hangzik hasonlóan. Hányszor hallod, vagy mondod te magad, hogy "még maradok, amíg...".

És a még maradok és a maradok között lojalitásban hatalmas a különbség. Euróban meg még nagyobb.

 

FACEBOOK, SEE FIRST ÉS JÖN A FOLYTATÁS. TUDTAD, HOGY PREMIUM SELECTION BLOG LETTÜNK EGYÉBKÉNT?

 

kép: youtube.com, bcg.com, foodpolicyforthought.files.wordpress.com