Karrierváltás nem létezik

Paradox módon egyre több és több megkeresést kapunk fiatal, 25-35 körüli srácoktól, lányoktól azzal, hogy segítsünk nekik megtalálni a karrierváltás módját.

Közben pedig minden konferencia a jövőről szól, a munkaerőpiac következő 10-20 évéről, ahol arról beszélünk és hallgatunk, aztán hallgatunk és még beszélünk, hogy gyerekek, könyörgöm, ennek így semmi értelme.

A karrierváltás már nem létezik.

El kell felejteni.

plano_henryshomemade_aliciasillers-600x600.png

El kell felejteni úgy, hogy érdemben még neki se álltunk. A karrierváltók még mindig elenyésző kisebbségben vannak (és itt idéznék szívesen kutatást, de szokás szerint nem leltünk olyanra, amiről még azt is el lehetne hinni, hogy akár hazai viszonylatban megalapozott, úgyhogy őszintén, fogalmunk sincs, valójában hányan vagyunk), ehhez képest viszont egyre több és több médium, tanfolyam, esemény, whatever foglalkozik a témával.

Cikkeznek róla, felkészítenek rá, példát mutatnak. Hogy te, ha majd karriert akarsz váltani, megalapozottan tedd. Mert eddig pisztáciát ettél, most majd meg sztracsatellát fogsz. De nem. 

Kár ekkora feneket keríteni a dolognak. Sőt, lehet, hogy egyenesen káros.

A karrierváltás fogalmának már vége van.

Nem a váltást kell megszokni, nem erre kell felkészíteni a harmincéves életközepiharmadi válságban szenvedőt, hanem fel kell végre ismernünk, hogy ez nem váltás.

Nem A) feleséget cseréljük le B) feleségre, hátha szebben vasal (give it a try!:) ) nem a kertvárosból költözünk a belvárosba, hátha kevesebbet kell a dugóban ülni.

Azok a karrierpályák, amik most kezdődnek, folyamatosan változni fognak. Nem egyszer, nem kétszer, hanem tizenhatszor. Ha jól csináljuk, úgy, hogy szinte észre sem vesszük.

Az, hogy hagyjuk, hogy telepakolják a fejünket azzal, hogy a karrierváltók mekkora hősök, a karrierváltás milyen nehéz, micsoda tett, csak megnehezítjük a saját dolgunkat. Felejtsük el a váltásokat.

Karrieralakítás, olyat csinálhatsz, karrierigazítás, olyat is csinálhatsz.

simon_fraser_lodge_roof_tru-m.jpg

De minimális az esélyed rá, hogy 40 éves korodig ács leszel, aztán gondolsz egyet, és 41-től 82-ig fagyiárus.

Ehelyett 25 és 80 éves korod között be fogsz tölteni 18 munkahelyet, 12 szektorban, leszel alkalmazott, szabadúszó, félig alkalmazott, félig szabadúszó.

Leszel ács, aki tetőszerkezetekre specializálódik,

majd ács, aki éttermek tetőszerkezetére, majd ács, aki fagylaltozókéra,

majd nyitsz egy saját fagylaltozót is mellé, amit hétvégente visztek a családdal,

aztán franchise-t csinálsz belőle, először a fagyizókból,

majd rájössz, hogy külön a bódé is menne, úgyhogy szerzel rá egy sorozatgyártót.

És így tovább, amíg rád nem köszön a nyugdíj. Ha hagyod.

another_time_210417-091157.jpg

A karrieredet nem VÁLTOD, hanem hagyod alakulni. Jó, esetleg alakítod. És ez teljesen jó így. De a negyvenhét igazítási hadműveletnél, ha mind megállnál és azon töprengenél, most micsoda fába is vágod a fejszédet tulajdonképpen, csak eggyel hátrébb kerülnél a célodtól.

Akár tudod mi az, akár nem. 

Ráadásul nem azokat az időket éljük, amikor bárki a világon kiváncsi rá, mi van a névjegykártyádon. A pozíciók 85%-ról a kutya nem tudja, mit csinál valójában. Elég, ha te tudod.

Az viszont nem árt, ha te tényleg. Nem azt, hogy mi a megjegyezhetetlen pozíciód, hanem azt, hogy mi az a szolgáltatás, amit te nyújtani tudsz. Hogy ennek hány százaléka ács és hány a fagyisbódé franchise gazda, az már mindegy. Úgyis változik majd.

Változtatod.

Nem váltod.

HA TUDATOSABBAN SZERETNÉD CSISZOLGATNI A KARRIERED, INFO@Y2YCOACHING.HU. UGYANITT SZERVEZET-, VEZETŐ-, ÉS FOLYAMATFEJLESZTÉS. DE HA LEHET, MÁR CSAK MÁRCIUSTÓL, MERT MEGFULLADUNK. ÉS AHHOZ IS MOST SZÓLJ LÉGYSZí.