Párhuzamos dimenziók

avagy boldog 3. szülinapot magunknak!!!

Ha egyidős vagy velünk, és a harmincas éveid közepét taposod (márpedig a google analytics szerint az vagy, és a Nagy Testvér nem téved), biztosan emlékszel a Sliders című sorozatra.

slidd2-1024x674.jpg

Mindjárt vadászok valamit youtuberól is, hogy biztos beugorjon, meg is van.

Így dolgozunk mi.      

Fele ennyire sem vagyunk persze jóképűek, viszont jobb a hajunk. És Jerry-hez hasonlóan, Időről időre csúszkálunk a párhuzamos dimenziók között. Igazság szerint nagyjából 90 percenként. 

Tényleg.

3 évesek leszünk szombaton, úgyhogy hadd jöjjön a szokásos - tökéletesen öncélú - összegzés. Évente egyszer belefér - végülis a mi blogunk. :)  

Bár a Y2Y-t 3 éve alapítottuk, akkor még egyetlen főállású alkalmazottunk sem volt, én sem voltam az. Másfél éve, hogy végleg (hupsz, ezt nyilván nem tudjuk, csak gondoljuk :) ) elhagytam a multit, és főállásban a saját főnököm vagyok. Sokkal jobb főnökeim voltak eddig. Ezerszer több visszajelzést, és vállveregetést kaptam tőlük, és a hibázási kultúrájuk is sokkal érettebb volt, mint az enyém valaha lesz. Ettől viszont még soha nem voltam elégedettebb a munkámmal, mint most vagyok. 

 

lrgscale462293a-birthday-card.jpg

Egy coaching ülés kapcsán, ahol én voltam az áldozat, gondoltam végig, hogy mi az, amit még jobban szeretek a mostani munkámban, mint a régiben, amit szintén imádtam. És akkor fogalmazódott meg a gondolat bennem, hogy nem azt, hogy szabad vagyok.

Az tök jó, de pont ugyanaz igaz rá, mint a fizetésemelésre, három hónapig tart a hatása, aztán megszokod.

Már nem tűnik fel, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy a Duna-parton üldögélek egy bisztróban, egy forró kávéval nézem az esőt, és írok, ahelyett, hogy egy rommá klímázott irodában tölteném a napjaim.

Ehhez ugyanúgy hozzá lehet szokni, mint anno lehetett mondjuk a reptéren ahhoz, hogy nem tudsz kimenni levegőt venni. És hogy Karácsonykor (express csomagküldő szolgálat + légi szállítmányozás + Karácsony = eszedbe ne jusson ilyesmit valaha csinálni!!!), a taxis felismeri a bátyád kocsiját a ház előtt, mert annyit vitt haza a cégtől éjjel a túlórás időszakokban, hogy névről ismerték a sofőrök már a családtagjaidat is, nemhogy téged. Vagy utána a másik multinál, hogy a napi átlag 11 óra munka közben ha két kört sétálsz a parkolóban ebéd után, már furán néznek rád, hogy mennyit lógsz a meló alól. #truestory

Megszokod, megszereted. Minél fiatalabb vagy, annál gyorsabban, nyilván (nyilván?). És élvezni is lehet őket igen, igenis megvan a maguk szépsége, ezt hozzám hasonlóan egyébként kifejezetten multi-imádó kollegáim egy része meg tudja erősíteni - igaz, Juci?:)

Amihez viszont egyelőre nem sikerült ebben a - nekem még mindig új - létformában az az, hogy mennyire elképesztően zseniális érzés folyamatosan időkapukon csúszkálni ki-be-előre-hátra. Hogy a reggeled egy multinál kezded, aztán délben egy családi kkv-nál ebédelsz, délután pedig egy korai fázisú startupnál vagy. Hogy egy 54 éves felsővezető fejéből ülsz át egy 40 éves startupper fejébe, majd a 26 éves kkv cégvezetővel zárod a napodat. Mindezt 3 iparágban, 6 órán belül.

Hogy látsz rossz megoldásokat, jó megoldásokat, dobozolható, zseniális megoldásokat, és dobozolható, zseniális megoldások pocsék megvalósítását. Aztán látod, hogy mit látnak egy cégről egy konferencián például, és látod, hogy mi van benn. Mi van az egyik fejben, és mi a másikban. Látod, hogy hogy kommunikálnak egymással az egyik cégnél, és hogy nem a másiknál. Lesz rá szemed, hogy milyen a tökéletes PR mögött megbúvó vaskalitka, és megtapasztalod, hogy mitől lesz valóban élhető egy szervezet.

Ezt külső szemként megtapasztalni, valami egészen döbbenetesen újszerű élmény. Hogy nem egyetlen politikát, egy keretrendszert ismersz meg, és nem azzal töltöd a napjaidat, hogy az adott struktúra belső útjait, lehetőségeit kifürkésszed, hanem egy évben megismersz ilyenből mondjuk harmincat. És akkor nem mondtam nagyon magas számot, ha darabra megnézem, jóval több cégnél fordulunk meg egy évben. 

Sliders üzemmód, egy nap háromszor.

Amitől nő a toleranciád, gyorsabban veszed észre a mintákat, javul az alkalmazkodóképességed, tágul a világnézeted, jobban átlátod az összefüggéseket. Receptre írnám fel mindenkinek pár évre. Hozzám hasonló adrenalinfüggőknek meg egy életre.

Nem utolsósorban pedig egy évben 30 cégnél kezdesz tiszta lapot, annak minden jó, és rossz oldalával együtt. Nem tudják ki vagy, nem tudják mi van mögötted, nem tudják mi volt a csúszás előtt, és nem tudják mi lesz a csúszás után.

Amitől nem tudsz elkényelmesedni egy árva percig sem.

De nem is terveztünk ilyesmit. 

300+ cikk, majd 1.000.000 letöltés, 80+ konferenciaszereplés, 50+ cég, 150+ egyéni ügyfél, 30+ print média, 15+ üzleti coach/tréner/tanácsadó, akivel dolgozunk, dolgoztunk, és dolgozni fogunk.

És megszámlálhatatlanul sok párhuzamos dimenzió, az ott szerzett tapasztalatainkról pedig mind-mind beszámolunk itt: Instagram, Facebook, Linkedin, Spotify.

Ha ezeken követsz, már nem eresztünk többet a szemünk elől! :) 

Boldog születésnapot mindannyiunknak és well done srácok, ügyesek vagyunk!!!