Cheetos ezüsttálcán, te viszel?

Az élményalapú vezetésről

Milyen lead-et lehet írni egy cikkhez, amelynek a címében benne van minden, amit tudnod kellene. 

Semmilyet. Engedjük is el.

Nálunk okosabbak (no jó, tanultabbak :) ) jó pár évtizede tudják már, hogy az agyunk legnagyobb részt két fajta dologra emlékszik. Bizonyos meghatározó pillanatokra, és az első időszakokra. Nem is fogom ezt most túlmagyarázni, kettőt tehetsz a kérdésben: 

1) kiguglizod, mint mindent.

2) megvárod a mindent tudó kommentelőket facebookon, ők úgyis elmagyarázzák.

Mit jelent ez Neked vezetőként, és mit jelent ez Neked munkáltatóként? Munkáltatóként azt, hogy ha nem rakod rendbe az onboarding folyamataidat, marha nagy bajban leszel.

Vezetőként pedig azt, hogy az embereid azokról a pillanatokról fognak emlékezni Rád, amelyeket nekik adsz.

Munkavállalói élményről mikor beszélgetünk, az esetek 99%-ban arról beszélgetünk, amiket a cég ad a munkavállalónak, nem arról, amiket a vezető. Pedig a vezetői felelősség ennél sokkal, de sokkal nagyobb arányban van jelen.

Mit értünk pillanatok, mit értünk élmény alatt?

Hadd hozzak egy példát, amiből talán elhiheted, mennyire fontos is ez. 

0051b05b_z.jpg

A fenti kép a los angeles-i Magic Castle hotelt ábrázolja. Nem tudom jártál-e már Los Angelesben (ha nem, nem vesztettél semmit), mindenesetre ez a 4 milliós város az USA legjobb hoteleit tudhatja magáénak. Ott van a Four Seasonstól a Ritz Carlton-ig mindenki.

A fenti kép pedig jelenleg a 4. legnépszerűbb szálloda a városban a tripadvisor szerint, 400 hotel közül. Igen, ezzel a kinézettel, igen maga mögé utasítva az ötcsillagos luxuszállodákat. És volt idő, mikor az élen volt, talán lesz is. 

Mégis hogyan éri el, ez az amerikai viszonylatban inkább motelnek nevezhető hely azt, hogy előrébb sorolják, mint a nagyokat? 

A pillanatokkal.

A hotel arra tette rá az életét, hogy olyan pillanatokat fog adni az ottlakók kezébe, agyába, szívébe, amelyeket sehol nem kapnak meg a világon. Ha csengetsz a medencében, megjelenik például egy oxfordi akcentussal beszélő, lordnak kinéző úr, és hoz Neked cheetos-t ezüsttálcán. A lobbiban melléd ül egy bűvész, és a kávé mellé mutat egy olyan kártyatrükköt, amit sosem láttál még.

Van a szállodában egy csapat, aminek semmi más dolga nincs, minthogy újra és újra átdolgozza ezeket, és hetente frissítsék azokat az extrákat, amiket adnak. És amiről nem tud senki sem, és így mire szétterjed a híre, már el is tűnik, és kap helyette egy másikat, aki odajön.

És ezek a csúcspillanatok egy életre bevésődnek. Mert így működik az agyunk.

ded1cukvyae3roj.jpg

No, ez a dolgod vezetőként Neked is. Hogy ezeket a pillanatokat beépítsd az embereid életébe.

Hogy adj Nekik olyat, amit mástól nem kaphatnak meg.

És akkor ott maradnak, veled.

Mindegy, hogy ez egy másfél órás séta a szokásos one-on-one helyett, egy forró kávé a kedvenc kávézójából reggel, egy pohár alkoholmentes (vagy nem) pezsgő a projekt végén. Ezek a pillanatok azok, amelyek megmaradnak benne, ezekre emlékezik, ezek adják meg neki azt a mintát, ami alapján aztán ő belőle is jó vezető lesz. Élményalapú vezető.

És ehhez nem kell 5 csillagos környezet, nem kell all-inclusive fogyasztás, nem kell londiner, nem kell szobalány reggel-este ágyazni. 

Kell viszont cheetos ezüsttálcán.

Vittél cheetost a hónapban valakinek? Elmondod mi volt az? Hátha a többiek is kapnak tippet belőle.